Cherubion Kiadó

Őszintén szólva, a Nyugatvég Krónikái-n és a Fakó hullámok-on kívül a többit olvastam régebben az antológiákban, de most elhatároztam h újraolvasom az összeset egymás után + pótolom az eddig kimaradtakat - sorrenben, már ahol van sorrend.

Szóval, köszi szépen a választ!

Lali,

Most olvasom a Nyugatvég Krónikáit (sajnos elég lassan mert mostanában kevés időm van olvasni), nagyon tetszik, kellemeset csalódtam benne, nem ilyenre számítottam. Ott tartok, amikor Suleranék az etemeknél járnak, és egy öreg regös énekel egy dalt, amely Aranymező pusztulásáról szól. Erről az utószóban ezt írod: "Aranymező történetét a Szijadzsár című mordvin eposzból ethenesítettem." A dal szövegét olvasva, beugrott egyből a Dalriada zenekar Hazatérés c. száma, amelynek szövege:

"Hajdanán-danában, szél, róna honában,
élt egy vitéz, neve Szépmező Szárnya.
Bölcs Puszta véréből, Arany Ős szívéből
tűz lelke hozta az Alsó Világra.

Véle élt családja, két testvérfi bátyja,
Széptüzek Lángja, és Jószél Fuvása
Két szépséges nénje, Nap urunk asszonya,
Délibáb, s Tengerbe Pillantó hona.

Dús fűnek növését, pataknak zenéjét,
rónaság békéjét egyvalaki bánta.
Kalamóna neve, baj sötét szelleme,
cselszövő Ármányak hű szolgája.

Szépmező Szárnya, s két testvérbátyja,
küzdtek, mint bírtak az ártó ellen,
de fegyver nem fogja, varázs nem bírja,
sötétbe fordult az Aranyos Szeglet.

Tűzkovács, látva ezt, fényt, tüzet, és vasat vett
nagy munkában bűvös kardot kovácsolt,
lángnak lett fegyvere, fény tiszta éneke,
gonoszságot üldöző, rútnak megártó.

Szépmező Szárnyának, róna gazdájának,
szép Aranyos Szeglet jó urának
juttatta kezére, Ármányt hogy elűzze
békében élhessen népe pusztának.

Szép Aranyos Szeglet azontúl virágzik,
erdeiben napsugaras dal hangzik,
Szépmező Szárnya, s Hajnal gyermeki
örökkön-örökké e földet védik. "

A szám pedig: http://www.youtube.com/watch?v=TLraUbPfzn4

Nem tudom, esetleg ismered ezt? Kíváncsi lennék a véleményedre, ugyanaz a mordvin eposz lehet az alapja mindkettőnek?

Sziasztok!

A Dalriada zeneszöveg valóban a Komjáthy féle Mondák könyvére alapul (gyerekkoromban többször elolvastam, mint a Gyűrűk urát, pedig azt is olvastam néhányszor... ). Évike, Te tudsz valamit!

A hasonlóság azonban nem véletlen. A keleti népek mitológiájában a mezőkön való szárnyalás, a vasnak kovácsolása, és hasonló dolgok mágikus jelentőséggel bírtak, és a sztyeppei népek azonos - vagyis inkább egy tőről fakadó - mondakört alakítottak ki. Úgyhogy inkább úgy fogalmaznék: a Mondák könyvének (és Dalriada dalának) ugyanaz a forrása, mint a Szijadzsarnak (és az etmenek dalának).

Annak meg külön örülök, hogy ennyi évvel a megjelenés után előkerülnek még Nyugatvég Krónikáit olvasók... és még tetszik is nekik egy olyan regény, melyet az akciófilmek és a japán rajzfilmek korszaka előtt írtam. Köszönöm, Deev, hogy írtál nekem erről.
Külön köszi a Dalriada-linkért - mindjárt átnavigálok.

Deev: A Dalriada nem is rossz, bár azt nem hiszem, hogy teljesen rá fogok kattanni...
A könyv elment, jó olvasást!

Lali: Annyit tudok Rólad, amennyit engedsz tudnom, lehet, hogy ez nem kevés , meg amennyit még ezen felül beleírsz a meséidbe

E.